Ahogy mentem le az igazgatói irodából, Malfoy jött velem szembe.

Malfoy hihetetlenül ideges volt. Az arca vörös volt a dühtől. Megijedtem. Féltem, hogy rájött, hogy Harry és én titokban találkoztunk.

- Mi van Malfoy? Úgy nézel ki, mintha nem ti nyertétek volna a kviddics kupát.

- Fogd be, Granger! - vetette oda. Megállt előttem és folytatta - Csak most tudtam meg, hogy holnap a Griffendél ellen játszuk! Érted? Csak ma!

Sunyi mosoly volt az arcomon. Harry már a hét elején is tisztában volt vele. Mivel Malfoy volt a Mardekkár csapatának kapitánya, elég érdekes meccsnek ígérkezett.

- Min nevetsz? - kérdezte gyanakvóan Malfoy.

- Semmin! - éreztem, hogy már nem sokáig bírom ki nevetés nélkül.

- Jó! Egyépként mit keresel itt? Nem az udvaron kellene ügyelned?

- Nem, mert rosszul voltam és felmentem egy kicsit a klubhelyiségbe. - füllentettem - Most már jól vagyok és megyek vissza.

- Mi volt a bajod?

- Nem mindegy neked?

- Nem! Tudni akarok mindenről, ami veled kapcsolatos! Gondolom Potter is mindent tudott rólad... - mosolygott önelégülten.

- Igen, Harry mindent tudott rólam, de te semmit nem fogsz rólam megtudni! - villámokat szórt a szemem - És te ne is próbáld hasonlítani magadat Harryhez! - Malfoy értette a célzásomat és nem igazán örült neki...

- Jól van, Granger! Csak húzd ki a gyufát! Egyépként hallottál a Roxmortsi hétvégéről?

- Igen. Miért?

- Jössz velem, természetesen! - jelentette ki.

- Honnan vetted ezt? - nevettem.

- Onnan, hogy jössz! Ha azt mondom, akkor jössz és kész! Akárhová...

- Nem a csicskád vagyok, Malfoy, hanem a barátnőd! Márha az lennék...

- Miért, mi vagy, ha nem az?

- Neked senkid! - nem tudom mi ütött belém. Tudtam, hogy nem szabad így beszélnem Malfoyal, de olyan mérges voltam...

Megragadta a fiú a könyökömet és erősen magához húzott.

- Ne beszélj így, Granger! Hidd el, hogy én csak örülnék, ha megölhetném Pottert! Döntsd el, hogy élve vagy a koporsóban látnád szívesebben a sebhelyesfejűt!

Kirántottam a kezemet Malfoy szorításából.

- Rendben, Malfoy! Győztél! - vetettem oda mérgesen - Elmegyek veled Roxmortsba!

Malfoy önelégülten mosolygott.

- Jól van, Granger! Tudtam, hogy okos lány vagy! Most viszont elmegyek edzésre. Akkor még találkozunk.

Azzal faképnél hagyott.

Miután lejárt az ügyeletem, felmentem a toronyba és lehuppantam a kanapéra.

A tekintetemmel Ront kerestem. Meg akartam neki mondani, hogy mekkora előnyük lesz a kviddics meccsen a Mardekkárral szemben.

                       *

Fél óra múlva Harry jött be a toronyba.

Rám nézett, de én elfordítottam a fejemet, mert tudtam, hogy nem bírom ki nevetés nélkül.

Egy pillantást vetettem az ablakra. A pályán a Mardekkár csapata edzett élükön a csapatkapitányukkal.

Írtam egy kis cetlit.

,, Harry, nem tudom, hogy tudod-e, de a Mardekkárral szemben holnap rengeteg előnyötök lesz! Malfoy és csapata csak ma tudta meg, hogy holnap veletek fognak játszani" - Hermione -

Odamentem Harryhez, aki éppen könyveket vett elő a klubhelyiség másik sarkában.

Odadobtan a jegyzeteire a cetlit.

Úgy tettem, mintha csak az ablakhoz mentem volna, aztán ismét leültem a kanapéra és ,,tanultam".

Harryvel lopva pillantásokat váltottam egész este.

Álmos voltam és ezért felmentem a szobámba.

Sokáig gondolkoztam a holnapi meccsen...