Még a délután mindenki munkára lett "fogva". Mindenki készült a másnapi karácsonyi ünnepélyre. Hiába... az a legszebb ünnep.

Draco (úgy, ahogy) lenyugoott, de Ron... Ő mindig belekötött mindenbe. Harry munkájába egyfolytában. Dracot nem a munkája miatt szekálta, hanem csak a pillantásaival nézéseivel. Mindenki unta már Őt. Még a testvérei is.

Éppen a karácsonyfára tettem fel a díszeket ( ami hatalmas volt ) Ginnyvel.

- Kérsz egy teát? - kérdezte kedvesen - Anyu csinált. Szívesen behozom. - nem igazán figyeltem - Hahó! Hermione!

- Tessék? - kérdeztem idegesen - Nem figyeltem, bocs! Mit mondtál?

- Azt kérdeztem, hogy kérsz - e teát, behozom, de jól vagy? - kérdezett vissza aggódva.

- Persze! Mi bajom lenne?! Jól vagyok, csak egy kicsit elbambultam. Ennyi. - mosolyogtam és felraktam egy újabb díszt a fára.

Ginny bólintott és kiment a teáért. Én addig leültem egy karosszékbe.

- Mi a bajod, Ron?! - hallottam Harry hangját az előtérből - Nekem tetszik.

- De hát ez borzalmasan van felrakva! - intézkedett Ron - Ferde és csálé!

Kikukucskáltam az előtérbe és megnéztem, hogy min folyik a veszekedés. Ron a lépcsőkre felrakott koszorúk miatt volt ideges.

- Mi a bajod már megint, Weasley? - hallottam Dracot, miközben lejött a lépcsőn.

- Nem, mintha közöd lenne hozzá, Malfoy, de a koszorúk nem tetszenek, túl ferdék! - mondta undok mosollyal Ron.

- És mióta vagy te itt a fő irányító, hogy a te kedvedben kell járnunk? - kérdezte Draco szembe fordulva Ronnal és mélyen a szemébe nézve.

- Nem tudom, hogy mit szeret rajtad Hermione?! - kérdezett vissza Ron.

- Nem neked kell tudnod, Weasley! - válaszolt Draco - Elég ha én és Hermione tudjuk! Nem kellesz harmadiknak, Weasley! - Ron szúrósan nézett Dracora, de a mardekkáros fiú folytatta - Én tiszteletben tartottam a barátságotokat, addig, amíg nem zaklattad Hermionét!

Ron elindult Draco felé és pálcát rántott a fiúra. Draconak szeme sem rebbent.

Eddig bírtam. Elszakadt a türelmem és kimentem az előtérbe.Az, hogy Ron pálcát rántson Dracora... az már sok volt.

- Hagyjátok abba! - szóltam közbe, mikor már Harry le akarta fogni Ront, sikertelenül, mert egyfolytában kapálózott és rúgdalózott és a pálca hegye végig Dracora mutatott.

Draco megelégelte a "kiselőaást". Szó szerint kirúgta Ron kezéből a pálcát és felvette. Én nem mentem közel a fiúkhoz, Harry jelzésére.

- Engedd el, Harry! - szólt nyugodtan Draco, kezében Ron pálcájával - Hagyd csak!

Harry elengedte Ront, de mág mindig ott marat a fiúk oldalán.

Draco em szegezte a pálcáját Ronra. Ellenkezőleg. Visszadobta Ronnak. Ron elkapta a pálcáját.

Draco nem szólt egy szót sem, csak eltátogta, nekem, hogy vissza megy és elindult a lépcsőn felfelé, háttal állva ezzel Ronnak.

- Adava Kedavra! - hallottam Ron hangját és a halálos átkot, ami eltalálta Dracot.